Korabeli zene, régi hangszerek, reneszánsz muzsika, régi korok kultúrája
Sorolhatnánk a kulcsszavakat, amiről eszébe juthat mindenkinek a lovagkor romantikája, várkastélyok termei, királyi lakomák hangulata, énekmondók világa. Aki számára ismerősek ezek a távoli dolgok, annak szól a zenénk. Ezt a világot szeretnénk megjeleníteni, megszólaltatni korhű hangszereinken. Zenekarunk általában három taggal járja az országot, vagy a távolabbi tájakat, de kiegészülhet kollegákkal a koncertnek, előadásnak megfelelően.
A zenekar nevét a bourdon-hangzás után kapta, amely jellemző zenei stílust jelentett a középkorban. A bourdonhang, a hangszerek kísérőhúrjain, bourdonhúrjain megszólaló alaphangot jelenti. Így például a duda, a tekerőlant, a citera képes a dallamhangok mellett kísérő alaphangokat is megszólaltatni, amely gazdagítja a hangzást, de még nem használ váltakozó akkordokat, amelyek csak a későbbi korokban jelennek meg a zenekíséretben.
Műsorainkban mindig használjuk a tekerőlantok egy-egy fajtáját, amely a bourdon-hangzás legjellemzőbb hangszere, de sok más érdekes hangszert is bemutatunk a koncerteken.
Shakespeare írja A velencei kalmárban:
" Az ember ki legbelül zenétlen, s nem hat rá édes hangok egyezése, az kész az árulásra, taktikára. Szelleme tompa mint az éjszaka, érzelme komor mint Erebus, meg ne bízz benne, hallgass a zenére."
Tegyük hozzá, kiegészítve e szellemesen bölcs sorokat: figyelj oda minden társművészet kínálta élményre, így az irodalomra is. Zene és irodalom a régmúlt századokban különösen elválaszthatatlan egységet alkotott. A vers dallammal együtt létezett akkor, de az igényesen megírt szöveg erőt adott önmagában is.
A középkor és reneszánsz magyar és európai zenéje és irodalma jelenik meg az együttes közvetítésében, hitünk szerint az akkori ember lelkülete a ma emberének.
Szabó András irodalomtörténész
A tagok, akik a zenekar hangzását biztosítják
BENNŐ Katalin - furulya, tekerőlant, ének KURDI Gábor - duda, koboz NAGY Balázs - tekerőlant, koboz, oud, ének PUSKÓ Márton - hegedű, oud
... és akik sokat segítettek a zenekar munkájában:
BOLDIZSÁR József - hegedű
KONKOLY Elemér - dob, cselló
VIKOL Kálmán - furulya, schalmei, ének
BUDA Ádám - tekerőlant, koboz, lant, ének, furulya MOLNÁR Péter - furulya, zergekürt, kaval, schalmei HERCZEG László - dob, ének
Vendégművészeink:
Dr. Szabó András előadóművész,
irodalomtörténész * Németh Anna - hegedű, duda * Koroknai Szabolcs - duda, koboz
---
Zenéinket CD-n is megjelentettük
Zenerészletek
Rondo e saltarello (Susato XVI.sz.)
Vite
perdite
(Carmina Burana XIII.sz.)
Hallod-e
pendítsd...
(Vásárhelyi daloskönyv)
FELLÉPÉSEK,
FESZTIVÁLOK, VÁRJÁTÉKOK…
Gyakran
veszünk részt olyan rendezvényeken, ahol korhű ruhában,
korabeli díszletek között láthatják a nézők a fellépő
művészeket. Többször játszottunk várjátékokon, mint
a Visegrádi Palotajátékokon, vagy a Diósgyőri Várban
és a Hollókői vár rendezvényein. Fogadásokra, jeles
alkalmak vacsorarendezvényeire is gyakran kapunk felkérést
a budapesti Vajdahunyad várban, vagy a budapesti Hiltonban
rendezett "Borgála 2000" című rendezvényen, vagy az
első "BORSZÁGGYÜLÉS"-en Zalaegerszegen.
Felléptünk a Sacra Corona c. film premierjén a Budapest
Kongresszusi Központban. Számos
alkalommal léptünk fel a szentendrei Kecskés együttes
vendégeként, vagy kölcsönösen kiegészítve egymás műsorát
- adtunk közösen koncerteket. De szívesen tartunk koncerttel
egybekötött hangszerbemutatót iskolások, történelmi
játszóházas foglalkozások számára is.
A Hollókői Várjátékon
Kosovo, Prizren - Régizene Fesztivál
A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban, a Váczy Péter Gyűjtemény kiállításán.
-Egy milleniumi koncerten, Budapesten
Egy társaskör meghívásán Óbudán
A
SAVARIA TÖRTÉNELMI KARNEVÁL
Szombathely
A lőkösházi Petőfi Sándor Művelődési Ház nagytermében
Hangszereink
a középkorra jellemző fajtájú, kidolgozású, egyedi hangolású instrumentumok.
Egyedi darabokról van szó, melyeket erre a műfajra szakosodott
hangszerészektől rendelünk, de néhány hangszert magunk készítünk,
mivel beszerzésük szinte lehetetlen. Műsorainkon a hangszereinkre
jellemző darabokat játszunk, így mutatva be azok különleges hangzását,
vagy utalás híján, mi magunk hangszereljük meg a korabeli dallamokat.Műsorainkon így megszólal az európai középkori zene, a reneszánsz
zenekultúrája és a magyar nyelvterület zenei öröksége is.
TEKERŐLANT - a hangszer eredete bizonytalan, a X. században
az Ibéria-i félszigeten vált ismertté egyházzenei hangszerként.
A hangszeren egy forgó fakorong szólaltatja meg a húrokat
és fabillentyűk segítségével lehet dallamot játszani rajta.
Egész Európában kedvelt hangszer e mechanikus hegedű,
mely a műzenében és a népzenében is fontos szerepet kapott.
Szebbnél, szebb formákban készítették el a középkori mesterek
lant- és gitárformájú hangszereiket. Magyarországon is
használatos volt, de szinte csak a népzenében honosodott
meg. Manapság már csak a tradíciókat ápoló zenészek használják.
OUD - a közelkelet többezer éve ismert pengetős hangszere. A mai napig használatos a török és az arab zenében. Rövidnyakú, 11 húros hangszer, domború háttal, érintők nélküli, sima fogólappal. Ebből alakultak ki az európai lantok, mint a közkedvelt reneszánsz lant is. Hangzása, hangolása, alkalmassá teszi a középkori zenében való játékra is.
RENESZÁNSZ LANT - a pengetős hangszer XV. szd.-ban kialakult egyik fajtája, mely a reneszánszkori Európa legkedveltebb hangszere lett. Alkalmas volt kísérőhangszernek és zenekari együttesben való játékra is. Számos fajtája létezik a húrok számát, hangolását, méreteit illetően.
ZERGEKÜRT - valamilyen állat szarvából, egyedi méretben elkészített
fúvós hangszer. Az üreges szarv nyitott végét lezárva, fúvókával
ellátva jön létre a furulyához hasonló hangszer. Kellemes,
búgó hangja tette kedveltté ezt a hangszert a középkori zenében.
KAVAL- furulyafélékhez tartozó, a balkánon jól ismert hangszer, melynek különlegessége, hogy nincs kialakitott sípja, hanem közvetlenül az cső peremén képzik a hangot.
KOBOZ - a lantfélék családjába tartozó pengetős hangszer. Ázsiából került Európába, majd 2000 éve ismert a használata. A népzenében leginkább a hegedű és a furulya kísérőhangszereként használatos. A középkori énekmondók kedvelt hangszere.
KRUMHORN - görbekürt, a reneszánsz egyik kedvelt hangszere, a duplanádas fúvós hangszerek családjába tartozik. Érdekessége, hogy a nádnyelvet közvetlenül nem érinti a játékos, hanem egy szélsapka védi a nádat és teszi lehetővé a levegő befúvását a hangszerbe.
BLOCKFLÖTE - az általánosan ismert furulya továbbfejlesztett változata, mely alkalmassá tette a műzenében való használatra ezt az ősi hangszert tisztább hangjával és nagyobb hangterjedelmével.
A reneszánsz és a barokk kor zenei életének egyik népszerű hangszere, a mai napig megőrizte első helyét a régizenei együttesek hangszerei között .
SCHALMEI - ókori eredetű fúvós hangszer, melynek többféle formája alakult ki a klasszikus zenében és a népzenében, mint pl. az oboa, a zurna, a pommer, a töröksíp vagy a tárogató. Egyszerű kettős nád-nyelv szólaltatja meg a hangokat, az egyszerűbb fajtáknál a lyukak befogásával, míg a fejlettebb hangszereknél a billentyűk segítségével lehet változtatni a hangok magasságát.
TÖRÖKSÍP - vagy tárogató, a duplanádas hangszerek Magyarországon ismert fajtája, mely egyszerű formájával, nagy hangerejével vált népszerűvé a kuruc korban, a török uralom után.
A tagok, akik a zenekar hangzását biztosítják
